Egly Márk a Balaton-felvidéki Borvidék elnöke igazi lokálpatriótaként hazabeszél, amikor azt mondja, az ő személyes kedvence a furmint. Ezzel a fajtával egyébként az 1700-as években a környékbeli ferencesek is foglalkoztak, de hogy egy másik helyi történelmi példát is említsünk, Ramassetter Vince 1850-ben már palackos bort szállított Szentpétervártól Madridig, szerte Európában.
Azokban az időkben csak a Ramassetter birtok volt nagyjából 800 hektár, ehhez képest ma a Balaton-felvidéki Borvidék szőlőterületeinek összessége 610 hektárra csökkent. „740 hegyközségi tagunk van, 155 működő borászattal, Mindszentkállától Monostorapátiig, Balatonedericstől Hévízig, a nyugati kapu pedig Sümeg, Sümegprága és Csabrendek hármasa – sorolja Egly Márk az adatokat. – Ez az egyik legtagoltabb, legváltozatosabb borvidék a régióban, akár a talajtípusokat, akár a mikroklimatikus tényezőket nézzük. Van itt vulkanikus kőzet és mészkő is. A kisebb területi egységeken belül is van kettő, amelyik oltalom alatt álló, külön eredetvédelmi szabályozással rendelkezik: a káli és a sümegi körzet. Fő fajtáink az északi parton általánosan elterjedt olaszrizling, ezen kívül a kékfrankos és egyre ismertebb a furmint.”
Egly Márk szerint nincs igazán versengés a balatoni borvidékek közt. Úgy fogalmaz, inkább jól kiegészítik egymást a területek, mindegyiknek megvan a speciális sajátossága, amit izgalmas felfedezni és ami tetten érhető a borokban is. Jól ismeri a piacot, 10 évig volt hegybíró, 15 évig pedig borvidéki alelnök, mielőtt a hegyközség és a borvidék elnökének választották. „Manapság a borászat átalakulóban van, érezhető a csökkenő tendencia, nemcsak a fogyasztási szokásokban, de ennek nyomán a területek nagyságában is. A mi borvidékünk is 1500 hektárt tett ki, amikor létrejött, ma alig több mint a harmada. De harmadára esett vissza a borfogyasztás is a korábbi évekhez képest. Sajnos a kisebb borászatok közül ezért sokan feladják, elhagyják a szőlőterületeiket, igaz, mindig jönnek be újak is. Ebből a szempontból a Balaton-felvidék a szerencsésebbek közé tartozik, van némi versenyelőnye, mert jól hangzó neve, erős brandje van a térségnek. A Káli-medencei részen újabb és újabb kis borászatok alakultak az elmúlt tíz évben, szóval intenzív a fejlődés. De vannak olyan szép bortermelő vidékek is, amelyek most vannak feljövőben, mint például Várvölgy vagy Rezi környéke.
A változást persze nem lehet megállítani, nagy bumm volt például a 90-es évek végén a barrique borok divatja, vagy az elmúlt évtizedben a rozé térhódítása. De véleményem szerint óvatosan kell kezelni a divatokat, mert az eredetiség minden hely egyediségében gyökerezik, ezt érdemes megőrizni. Az állandóság és a minőség is fontos, Burgundiában sem hagynak fel a burgundi készítésével, csak, mert hirtelen más lett a módi. Minden esetre jövőre már szervezzük a negyedik natúrbor konferenciát Sümegen, úgyhogy nyitunk az újdonságok felé.”
Az elnök szerint létkérdés a hosszabb távú stratégia, ebben lenne jó megegyezni a régión belül. A hat borvidék összefogásával előremutató munka kezdődött, de a hatékonysághoz szükség van a gazdasági és az emberi erőforrás növelésére is.
További információ a Balaton-felvidéki Borvidékről.
