Ennek a borvidéknek nem csak a jelene, a történelmi múltja is igazán izgalmas. Régészeti ásatás során olyan római kori település került elő a környékről, amelynek egyik falfreskóján szüretelő jelenet látható. Az ókorban is használatos borászati eszközök mellett pedig még megkövesedett fehérszőlő magokat is találtak.
A borvidék a Balaton északi partjának keleti oldalán található, a borkészítés hagyományai pedig a csaknem ezeréves Tihanyi Apátság miatt is kitüntetett figyelmet kaptak. A bencés rend ugyanis a szerzetesek munkájának köszönhetően a környező húsz falu legnagyobb birtokosaként irányította a környék szőlőtermesztését, borkészítését. Nem csoda, hogy a térségben a borászat színvonala a többi borvidékhez képest nagyon magas volt, igaz, mindehhez a kedvező klimatikus viszonyok is hozzájárultak. A Balaton és a hegyek által körülölelt vidék éghajlata általában szélsőségektől mentes, bár persze a klímaváltozás ezt a borvidéket sem hagyja érintetlenül. A későbbi évszázadokban sem állt meg a fejlődés, és a 19. századra Füred a Balaton fővárosává nőtte ki magát. Rengeteg közéleti személyiség, művész fordult meg a környéken, és jó néhány nemesi családnak volt itt szőlője, kisebb-nagyobb birtoka. A tájat ma is meghatározza a régi pincesorok, a csaknem kétszáz éves boros pincék és présházak látványa.
„A Balatonfüred-Csopaki Borvidék nagyjából 2150 hektáron terül el, de nevével ellentétben nem két, hanem négy maghatározó térségre oszlik – mondja Kálmán József borvidéki elnök, akinek a füredi részen van borászata. – Ez a négy önálló térség pedig a füredi, a csopaki, a Nivegy-völgyi és az aligai, amelyeknél elsősorban a talaj adottságai határozzák meg a különbséget. Nivegy-völgyben leginkább barna erdőtalaj, Csopakon a vörös talaj a jellemző, Füred meszes, Aliga inkább agyagos talajszerkezetű, és ez a különbség jól tetten érhető a borok karakterében is. Legjellemzőbb fehérborunk az olaszrizling, úgy is mondhatnám, hogy mi vagyunk ennek a fajtának az őshazája, de van itt szürkebarát, furmint, Irsai Olivér, chardonnay és rajnai rizling is, a vörösek közül pedig a kékfrankost emelném ki. Újabb tendencia, hogy egyre többen telepítenek rezisztens, ellenállóbb fajtákat a környéken.”
A borvidék egyediségének egyik fontos kifejezője a 2012-es Csopaki Kódex, ami a helyi ültetvények identitásának visszaállítását és egyediségének megerősítését szolgálja. De ugyanígy oltalom alatt áll és önálló, lehatárolt szabályozása van a füredi, a nivegyi és a tihanyi területnek is.
„Szerintem fontos egyben kezelni az egész Balatont, így a borrégiót is. Nincs értelme a versengésnek, ez nem célszerű, hiszen, ha egy brandként jelenik meg az északi és a déli part, akkor leszünk láthatóak igazán külföldről is – véli Kálmán József. – Mindkét partnak megvannak a sajátosságai: délen a mélytalajok miatt nagyobbak a termésátlagok, ez olyan adottság, amit figyelembe kell venni, az északi part minőségben tud többet nyújtani. A borfogyasztási szokások megváltozását már nem olyan könnyű lekövetni, hiszen adott az alapanyag és a fajták közt is nehéz az átjárás, így stílusban próbálunk a trendeknek megfelelni. Egyre népszerűbb a chardonnay, az Irsai, mert mostanában az alacsonyabb alkoholtartalom és az illatosabb fehér fajták jönnek fel.”
További információ a Balatonfüred - Csopaki Borvidékről.
